�vakodva �rintettem meg a szunnyad� fi�t. Halkan szuszogott a m�ly �jszak�ban. G�z�m sem volt arr�l hogy hol vagyok(szok�s szerint), csak azt tudtam hogy a f�v�rosban. Valami nagyon lepukkant helynek t�nt. A hajdan�n m�g piros kanap� most t�bbnyire koszos barna volt, n�hol er�sen bebor�tott�k az ismeretlen eredet� s�t�t foltok. Mintha folyton lel�ttyintette volna v�r�sborral. Azon agyaltam, m�g az is megeshet hogy az �ldozatainak v�re bor�tja az anyagot. �vatosan odahajoltam, �s megszagl�sztam, de semmi illata nem volt. K�l�n�s... Oldalra pillantottam, az �lomszusz�kra.
A fi� nem viselt m�st csak egy egyszer�, kock�s boxert, �s �gy ter�lt el a csupakosz kanap�n, el�g bamba fejet v�gva, bal kez�t lel�gatva, jobb l�b�val f�ligmeddig f�lk�szva a t�ml�ra. A sz�j�b�l csaknem kicsordult a ny�l, �gy aludt mint a bunda.
Elmosolyogtam magam, majd eszembe jutott hogy senkiben nem b�zhatok. Ami�ta itt vagyok el is felejtettem hogy mennyire visszah�z�d�nak �s gyanakv�nak k�ne lennem. Egy percre sem szabadna ell�gyulnom. Ezt m�r r�g megtanulhattam volna. Az elm�lt �vek sor�n.
Az agyamon akaratlanul is v�gigfutottak az eml�kek, amik minden egyes nap gy�t�rnek. Azon agyaltam hogy m�g az is megeshet hogy � az akit keresek, �s tal�n m�g most, ebben a pillanatban is �letvesz�lyben vagyok.
Ami azt illeti nem sokat t�vedtem. Abban nagyon is igazam volt, hogy minden egyes percen az �letem m�lt.
Egy holl� sz�llt az ablakp�rk�nyra. Hatalmas mad�r, nem tudom mit kereshet ezen a k�rny�ken. Hangosan kop�csolva az �veget k�rogott p�rat. Odamentem az ablakhoz, hogy k�zelebbr�l is megszeml�ljem. Csod�latosan n�zett ki. Kiss� k�l�n�s, bar�tas�gos tekintete volt, az �veget egyre er�sebben verte, kanyarul� cs�r�vel.
K�pr�zattal figyeltem  a verdes� madarat, aki egyre beljebb akart furakodni. Kezemet az ablak kilincs�hez emeltem, �s ki akartam nyitni az ablakot, �m ekkor p�r nyirkos ujj ragadta meg a csukl�mat. �vatos, �rz�keny �rint�s volt, szinte alig �rz�kelhet�. Mintha egy furcsa �lomb�l �bredtem volna, pislogtam p�rat a mellettem �ll�ra. Kiss� komoly arcot v�gott, de ahogy leeresztettem a karomat a tekintete megenyh�lt.
A mad�r elsz�llt. Semmit sem �rtettem.

***

A fejembe hirtelen has�tott bele a f�jdalom. S�pol�, suttog� hangok egyvelege bomlott sz�t a f�lemben, �s �sta bele mag�t az elm�m legm�lyebb bugyraiba. Olyan s�t�tre, olyan borzongat�an k�zel hogy nem tudtam kiverni �ket a fejemb�l. K�zel a lelkemhez, egybeolvadva a l�legzetv�teleimmel, a sz�vdobog�sommal, a v�r l�ktet�s�vel az eremben.
Madarak sz�zainak k�rog�sa hallatszott a messzi t�volb�l. Mintha a sz�l a r�gm�lt id�kb�l f�jta volna fel�nk az �rces hangokat, amik egyre er�teljesebben t�rtek utat maguknak a sz�rke �gbolton. Valami s�t�t felh�gomolyag k�zeledett sebesen fel�nk, �s mintha egyetlen pillanatra a szemembe m�lyesztette volna a tekintet�t. Egy �l�nks�rga, f�lelmetkelt� szem. K�zben egy hatalmas er�teljes k�rog�s hozta r�m a r�m�letet. Hirtelen minden eddigi dolog elt�nt a fejemb�l, �s csak erre az egyetlen ilyeszt� k�pre tudtam gondolni. �gy �reztem hogy �rtem j�n, fel�m k�zeledik sebesen, hatalmas sereg�vel, �s tartottam t�le hogy ez a meg�rz�s hamarosan meg is fog val�sulni, valami sokkal brut�lisabb, v�rt�l dagad� K�pet hagyva maga ut�n.
Az arcomra ki�lt a p�nik. Nem tudtam beengedni Nakahi hangj�t, a lelk�t a testembe, nem voltam r� k�pes, pedig tudtam, selytettem minden porcik�m �rz�keltette velem hogy hamarosan eluralkodik rajtam �s valamit a tudtomra akar adni. T�lzottan le voltam dermedve �s t�ls�gosan f�ltem ahhoz hogy el tudjak vonatkoztatni az egyre csak k�zeled� felh�t�l.
A fejemben ekkor egy hang a nevemet kiab�lta. T�voli hang volt. De egyre er�s�d�, olyan mint az a gomolyag.
Maire! El kell menn�nk! Indulj meg!
-Hol vagyokk?
A madarak sz�rnycsap�sai m�r szemmel kivehet�ek voltak, k�rog�suk m�r csaknem egy hatalmas zsibong� �v�lt�ss� alakult.
MARIE!!!
Kiz�kkentem a b�v�letb�l. Nakahi hirtelen f�rta be mag�t a testembe �s vette �t az uralmat. Amint ez megt�rt�nt megfordult �s �reztem ahogy fut�snak ered a l�bam.
Az utc�kon senki sem volt, az eg�sz v�ros hirtelenj�ben olyan elhagyatottnak �s �tl�thatatlannak t�nt, mintha m�r hossz� �vsz�zadok �ta lakatlan szigetk�nt teng�dne a r�g kisz�radt �ce�nok viz�n. Nem tudom hogy t�rt�nhetett ez az eg�sz, hogy hogy lehetek most itt, hogy mi�rt nem bel�lr�l szeml�lem az esem�nyeket, �s mi�rt �n vagyok a k�ls� szeml�l�. Akarva-akaratlanul is tudtam hogy el kell rejt�zn�m, elfutnom valahova olyan helyre ahol nem tal�lnak meg. A fi�t kerestem akivel a m�lt �jjel tal�lkoztam de nem eml�keztem a h�zsz�mra. Se semmijen a honl�t�re utal� jelre. M�g csak arra sem hogy milyen sz�n� volt az �p�let fala. Tal�n t�glav�r�s? kr�m sz�n�? barna, sz�rke?.. Sz�rke, midnen �tv�ltott sz�rke �rnyalat�v�. A l�tk�p �gy facsarodott ki el�ttem mintha valami r�gi filmbe cs�ppentem volna. Nem �rtettem hogy mi zajlik k�r�l�ttem. A h�zak, a beton, a f�k, a padok mind-mind besz�rk�ltek, �s olyan er�s kontraszt�v� v�lt minden hogy a szemeimmel alig b�rtam kivenni hogy mi micsoda. Minden villogott.
Eszeveszetten kapkodtam egyik l�bamat a m�sik ut�n, �reztem ahogy lihegek, de hallani m�r lassan semmit sem hallottam, se a talpam alatt dobog� f�ldet, a sz�l s�v�t�s�t, csak az egyre sebesebben dobol� szivemet �s az engem �ld�z� madarak ricsaj�t.
Majd egyszer csak kics�szott al�lam a talaj �s ism�t minden els�t�t�lt.
Idegesen zih�lva �bredtem fel, �jra annak a fi�nak a lak�s�n.
Egy darabig m�g az �lom hat�sa alatt �lltam. A testem m�g forr� volt, a b�r�m csupa v�z az izzads�gt�l, de m�r kezdtem megnyugodni. S�t�t �jszaka volt, csak a szobal�mpa f�nye vil�g�totta be az teret.
Egy holl� sz�llt az ablakp�rk�nyra. Az �jjelben csak a rik�t�an vill�dz� szemei voltak kivehet�ek, de azok nagyon �lesen, mintha a karmait v�jta volna bele a h�somba, �gy has�tott a tekintet�vel a lelkembe. Hangosan kopogtatott az �vegen. egy darabig szeml�ltem a madarat, majd a fi�ra terel�d�tt a figyelmem, aki b�k�sen aludt a kanap�n, ugyanabban a p�zban ahogy az �lmomban tette. Tal�n teljesen megzakkantam. Odas�t�ltam az ablakhoz �s odatettem a kezemet ahol a holl� cs�re volt. P�r pillanatra meg�llt, a szemembe n�zett majd er�sebben, �that�bban csapkodta az �veget, m�g a karmaival is beseg�tett. Olyan volt mintha valami f�ld�nt�li er�vel rendelkez� istens�g lenne, akit bez�rtak egy mad�r test�be. Az ereje m�g �gy sem veszett el teljesen, de �r�kk� ott bent raboskodik majd, am�g vil�g a vil�g. R�v�lten figyeltem az ideges sz�rnyast, k�zben kezeim a kilincsre v�ndoroltak �s elford�tott�k azt. Ujjaimmal belekapaszkodtam a szeg�lybe, amikor megjelent m�g�ttem a fi�, �s meg�ll�tott.
Mi�rt nem nyithatom ki azt az ablakot?!
A mad�r hangoskod�sa m�g mindig ott zajongott a f�lemben. Hirtelen estem �ssze, ahogy megpillantottam az akad�koskod� tekintet�t.
Kora reggel �bredtem f�l, a k�v�f�z� s�pol�s�ra. Hangosan sz�ltak az �sr�gi sl�gerek, amik egy fekete, gombokkal teli k�ty�b�l sz�ltak. R�di�. M�g sosem l�ttam ilyet, �s nem r�mlett hogy egyszer is f�lfedeztem volna ezt ebben a lak�sban. Gyorsan kiugrottam az �gyb�l �s az ablakhoz rohantam, megszeml�ltem a kil�t�st. J�p�remeletes h�z tornyosult el�ttem, nem volt m�s kivehet� csak a lenti egyetlen hosszan elny�l� egyenes �tvonal, amin semmi sem j�rt. Olyan elhagyatott �s h�tborzongat� volt minden. Kir�zott a hideg.
-�, fel�bredt�l? K�rsz k�v�t?
�Gy �reztem mintha a m�ltba cs�ppentem volna. Csak felv�teleken l�ttam ilyet, �s most itt van minden el�ttem. Egy darabig m�g mereven figyeltem a kinti t�jat, ujjaim �tvett�k az �veg hideg�t. Szinte a h�tambav�jta sz�r�s tekintet�t, annyira ledermedtem. Egy darabig fagyosan n�zte hogy mire k�sz�l�k, majd amikor elemeltem a kezemet az ablakr�l �s fel� fordultam mintha kicser�lt�k volna. Az arc�n halov�ny mososly jelei l�tsz�dtak, a szemei ragyogtak, �s a hangja csilingelt ahogy ki�nt�tte a cs�sz�kbe a forr�, barna l�tty�t. K�t t�ny�r is volt az asztalon, amiken �getett keny�rszeletek hevertek. Olyan rendetlen �s z�ll�tt volt ez az eg�sz, olyan spont�n, hogy nem tudtam elk�pzelni hogy hol lehet a b�kken�. Le�ltem �s elkezdtem r�gcs�lni. Nagoyn �hes voltam. Kimondhatatlanul, amit nem �rtek, hiszen Nakahi mondta is hogy egy id� ut�n minden �rz�kem elhalv�nyul, a b�r�m megkem�nyedik, sebezhetetlen leszek �s nem lesz sz�ks�gem t�pl�l�kra. Mintha t�nyleg egy sz�rnyetegg� v�ln�k. �l�nkebb leszek, gyorsabb, k�nnyebb, sebezhetetlenebb. Mindezek mellett akkor mi�rt f�lek m�gis ennyire? Min�l t�bbet ettem ann�l s�lyosabbnak �reztem magamat. Ann�l szomjasabbnak �s lomh�bbnak. A homlokomon izzads�gcseppek bukkantak fel, �s lassan bugyogva csordultak le a j�romcsontomon. Nehezen vettem leveg�t.
-J�l vagy?
-Kicsit, melegem van. Nem, nyitjuk ki az ablakot?.. -Ahogy ezt mondtam �s megfordultam a k�rog�s �s a holl� szil�nkk�nt has�tott bele a tudatomba. R�m�lten pillantottam meg a madarat, aki ez�ttal cs�ndesen �ld�g�lt a p�rk�nyon, �s v�rta hogy k�zelebb l�pjek fel�.
Ilyedtemben h�trah�k�ltem �s kibor�tottam a k�v�t.
-Mi az? Mi t�rt�nt?
-Mi ez az eg�sz?!
-J�l vagy?
Az agyam kattogni kezdett. Valami biztosan nincs rendj�n. A v�rnyom�som az egekbe sz�k�tt. F�lugrottam, el l�ktem magam el�l a fi�t �s az ajt� fel� rohantam. Kir�ntottam �s futni kezdtem a folyos�n. Minden lelassult. A l�mp�k t�l er�sen vil�g�tottak, m�r csak egy hatalmas f�nyzuhatagok l�ttam, �s a fel� futottam, ki a s�t�ts�gb�l. A h�tamm m�g�tt hagyott helyis�gb�l fekete v�lad�k �radt szertesz�t. Bugyogva, egyre cska fel�m k�zeledve. �sszefolytak a k�pek. A l�pcs�n rohantam le amikor minden olyan bizonytalan �llag�v� v�ltozott. A l�bam alatt megremegtek, majd �sszeestek a l�pcs�fokok. A korl�t elt�nt �s ki�rtem az utc�ra. ahol tavaszi vir�gillat csapta meg az orromat. Minden meg�llt. F�jt a sz�l, �s rig�k csiripel�se hallatszott. Mintha egy m�sik dimenzi�ba cs�ppentem volna.
Majd ism�t a kopott keretes ablak, a mosoly m�g�l kif�rk�szhet� penge�les fogak, az a s�rga szemp�r. A fejemet fogva ord�tottam f�l. Ekkor szertefoszlott az engem k�r�l�lel� t�j. A madarak nem csiripeltek, a sz�l nem f�jt, a fi� nem besz�lt.
-Hol vagyok?!
-Marie!
L�zasan riadtam fel az �jszak�ban egy padon fek�dve. Ugyanaz a fi� fogadottm int akit �lmaimban l�ttam. Mosolygott, de teljesen m�s volt a kifejez�se. Nem volt olyan selytelmes, ink�bb csak egyszer�. Egy �tlagos embernek t�nt, �tlagos ruh�kkal, �tlagos kedvess�ggel.
-J�l vagy? M�r egy ideje ny�sz�r�gsz. Rosszat �lmodt�l.
-Igen persze. M�r j�l vagyok.
F�l�ltem, �s azon kezdtem el fil�zni hogy vajon hogyan ker�lhettem ide. Egy parkba, az �jszak�ban, egy padon fetrengve. �S tulajdonk�ppen milyen v�rosban vagyok. Nem tudtam eld�nteni hogy mi volt val�s�g �s mi nem.
-El�g f�radtnak t�nsz, ha gondolod f�lj�hetsz a lak�somra. Persze csak egy �jszak�ra.
-K�szi, de azt hiszem kihagyom.
-Te tudod.
Semmi gy�zk�d�s, semmi unszol�s. A fi� csak b�multa a fekete �gboltot, amin egyetlen csillag sem volt l�that�. M�gis olyan volt a tekintete mintha valamit er�sen figyelne.
-Tal�n, m�gis, jobb lenne.
-Hm?
-Keresn�l velem egy sz�llod�t? Teljesen elt�vedn�k egyed�l.