M�r �sid�k �ta zajlik a harc. A h�bor� a l�thatatlanok �s a l�nc tagjai k�z�tt. Egy kapocs, ami az�rt j�tt l�tre, hogy megments�k az �rtatlan �leteket az �rtelmetlen gyilkol�st�l. Azonban ez az alakulat felbomlott.
T�bb kis egys�g keletkezett a fajokon bel�l, �s mind k�l�n v�ltunk. T�bb� nincsenek g�tak, nincsenek t�rv�nyek. A rend feloszlott, �s elszabadult a pokol.
A d�monok g�tl�stalan teremtm�nyek. Gyakran ezt mondj�k, b�r �n nem hiszem hogy ki�rdemelt�k volna ezt a jelz�t. Sokkal ink�bb v�rszomjasnak, �s kif�rk�szhetetlennek mondan�m a hozz�m hasonl�kat.

-M�r megint?
-Te h�vt�l, �n csak megjelentem. -Durc�san v�gja a fejemhez a dolgokat, mintha annyira nem tehetne r�la.
-�n nem h�vtalak! Mi ez az eg�sz? Nem akarom hogy itt l�gy. Csak, csak t�nj el bel�lem!
-Dr�g�m! Figyelj! -Ujjai l�gyan az �lkapcsomra tapadtak �s kicsit k�zelebb h�zott mag�hoz.- �n, nem tehetek arr�l hogy ilyen mag�nyos �s �nz� vagy. Csak teljes�tettem a k�v�ns�godat �s mindent elt�r�ltem ami csak a sz�vedet nyomta. Hidd el, ha nem lenn�k ilyen elgyeng�lt �llapotban m�r r�g elh�ztam volna.
-Elgyeng�lt? Mi? De, nem �n ezt akkor sem �rtem! �n nem akartam hogy meghaljanak azok az emberek! Apa, anya, a bar�taim! Mindenkit elvett�l t�lem mindenkit!!
-Nos, nem ami azt illeti az nem eg�szen �n voltam.
-Ho-hogy mi?
-Hhh... Nem hiszem el hogy egy ekkora idi�ta test�ben kellett bent ragadnom. Mintha csak valami szolga lenn�k! A sz�leidet meg�lt�k a L�thatatlanok. Vagy Vad�szok, vagy isten tudja hogy mi. Esetleg valami gonosz lid�rc, m�sra nem tudok gondolni. A bar�taid meg, nos. tudtommal nem is voltak bar�taid.
Nem �rtettem. Minden felborult. Nem tudtam felfogni ezt az eg�szet. M�gis mir�l besz�l itt nekem ez az �r�lt? Vagy, ink�bb �n vagyok az aki egy�ltal�n nem norm�lis? Mi ez? Mi lesz m�r? �bredjek m�r f�l! B�rcsak ez az eg�sz valami �rj�t�en rossz r�m�lom lenne! B�rcsak v�ge lenne m�r, �s f�l�bredn�k a puha �gyamban, apa �s anya mellett. B�rcsak Adrian �t�lelne!
-Nem szivem, ez nem �lom. �s ha �rdekel, tulajdonk�ppen otthon vagy. Mondjuk att�l f�gg mit vesz�nk otthonnak.
-Hagyd abba! Hagyd abba, el�g volt!! -Ell�k�m magamt�l �s visszazuhanok a k�lvil�gba. Beverem a fejem, nagyot koppan az �gyt�ml�mba.
-Azt hiszed ezzel mindent megoldasz? -A fejemben az � hangja hallatszik.
-El�g, nem akarom! �llj le!
-Hhh... �gy nem jutunk sehova. Tudod ha elt�nik a tested, �n is elt�n�k vele!
-A testem? Deh�t ez,..
Hirtelen el�rasztottak az eml�kk�pek. Az a furcsa alak, a v�rfagyaszt� vigyora, a rengeteg v�r, �s a h�feh�r szoba. Nem eml�kszem sokmindenre, minden csak p�r pillanatig ugrik be azt�n elt�nik, �gy az eml�kek naggya is a hom�lyba v�sz. F�jni kezd a fejem.
-�n, meghaltam?.. -Csak most kezdem igaz�n f�lfogni.- Nem, ez lehetetlen. Akkor m�r nem lenn�k itt. Ilyen nem t�rt�nhet meg! -A szemeimb�l �mleni kezdenek a k�nynek, nem tudom abbahagyni a s�r�st, az eg�sz arcomr�l es�k�nt folydog�lnak le a cseppek.
V�g�l t�nyleg a zuhog� zivatarban tal�lom magam.
-Ez meg,.. -Kiny�jtom a kezem �s �rzem ahogy er�sen z�g r� a v�z.- Es�?
-Meghalt�l. -A l�ny �vatosan megfogja a kezemet �s �sszez�rja ujjaival. �lesek a karmai de nem �llnak bele a b�r�mbe.
Azt�n, akkor j�ttem �n. M�r r�g�ta v�gytam egy er�s emberre. Kellesz nekem!
Ezek a szavak olyan gyeng�den �s perverz�l hangzottak hogy hirtelen v�gigfutott a fejemben, lehets�ges hogy valami nimfom�n filmbe cs�ppentem.
-Ki�br�nd�t� vagy. -S�hajt egy nagyot �s t�volabb l�p t�lem, mintha undorodna.- A lelked m�r felk�sz�lt a t�voz�sra, de itt ragadt�l. Nem eml�kszel semmire?
Felvillant egy k�p egy havas t�jr�l. Egy h�feh�r erd�r�l. A fejem ism�t l�ktetett, ez�ttal sokkal er�sebben �s �that�bban. A t�rdeimre rogytam, �s ujjaimat a hal�nt�komra tapasztottam.
Hossz� napokon, h�napokon kereszt�l szenvedtem. Most minden f�jdalom egyszerre csapott bel�m, �s k�v� dermesztett�k testemet. �reztem a gyomromban felgy�lemlett v�rt, a t�d�m szor�t�s�t, szinte alig kaptam leveg�t, �s att�l tartottma hogy mindj�rt apr� szil�nkokra t�rnek a csontjaim.
Akkor felder�lt minden.
A megnyugat� erd�, a pihepuha h�takar�, ami k�l�n�s m�don nem volt hideg, pedig mezitl�b s�t�lgattam benne. Azt�n a feh�r szoba, ami felt�n�en r�miszt�nek tetszett, de k�s�bb megszoktam, �s egy hang. Egy ismer�s hang, ami most is a f�lemben csengett. Akkor kedvesnek t�nt, de most undor�t�, d�moni sziszeg�ss� v�ltozott.
-Te...
A kezeimet leeresztettem, de amint ezt megtettem �reztem hogy valami k�szik f�lfel� a h�tamon. H�tborzongat� fagyot hagyva maga ut�n. A gerincoszlopom ment�n, ide-oda kanyarogva siklott fel a nyakamig, �s letelepedett a v�llamon. Majd felszisszent.
Annyira megijedtem hogy sik�tottam egyet. Az es� hirtelen abbamaradt, �s ism�t a fekete s�t�ts�g foglalta el a hely�t.
Sosem tartottam a k�gy�kt�l, de valahogy nem is nagyon k�v�nkoztam a k�zel�kben, �s �gy �letnagys�gban a nyakamon letelepedve rendk�v�l bar�ts�gtalannak �s r�miszt�nek t�nt.
Lek�szott r�lam �s k�rbefonta mag�t a karomon. A szemei �rdekesek voltak. Pont olyanok mint.
-Ez meg,..
-Yilan. -Sz�lalt meg m�g�lem p�r m�terre a l�ny sziszeg� hangja.
Ijedten r�ntottam h�tra a fejemet, valami�rt att�l tartva hogy mindj�rt itt a v�g, �s k�gy�k ezrei fogj�k bel�mm�jeszteni m�rgez� fogaikat, de amint megpillantottam a l�nyt, a kis fekete elt�nt a karomr�l.
-De sz�l�thatsz Nakahinak is, nekem t�k mindegy.
Egy darabig t�tlen�l t�rdeltem el�tte, m�g meg nem unta a csendet �s ism�t megsz�lalt.
-Ilyenkor, tudod illik neked is bemutatkozni.
-�n,
-B�r igaz is -M�g semmit se mondtam, de m�ris a szavamba v�gott.- �n nagyon j�l tudom hogy ki vagy. Ismerlek k�v�l, bel�l.
Ahogy kimondta az utols� sz�t, t�r�k�l�sben termett el�ttem, a sz�ja mosolyra kanyarult, kivillantak �les fogai. Csak az jutott eszembe hogy vajon hogyan szelheti vele �ldozatait, �s hogy szeg�ny feh�r, puha bund�s nyulak milyen keser�s�ggel h�nyhattak el a k�gy� v�rfagyaszt� �lkapcsai k�z�tt. Vajon t�nyleg ki tudja annyira akasztani �ket, hogy el tudjon nyelni egy n�la j�val nagyobb l�nyt?
Mintha csak a gondolataimban olvasott volna r�gt�n v�laszolt.- Nem akarod te azt l�tni.
Elfogott a f�lelem. Ezen a p�r napon bel�l m�r sokadszor.
-Teh�t! Marie.
-H?..
-Gondolkozt�l m�r a javaslatomon?
-A javaslatod?
-Ien,.. Hhh.. -S�hajt.- B�r, �rtelmetlen�l k�reztem, tudom hogy nem, v�gig csak saj�t magaddal �s a m�rhetetlen gy�vas�goddal volt�l elfoglalva.
-Gy�va?! Nem! Ez nem -Miel�tt m�g gondolkoztam volna ellenkezni kezdtem, de megcsuklott a hangom. Elv�gre, igaz. Gy�va vagyok. Eg�sz id�ig nem tettem semmit. Senki�rt. Csak a saj�t b�r�met f�ltettem. M�g akkor is, csak pr�b�ltam elhitetni magammal hogy a szeretteimet sajn�lom, pedig val�j�ban csak magamat akartam menteni. Csak az �rdekelt hogy engem megv�djenek, �s a t�bbiek
-No az�rt ne legy�l ennyire �nkritikus. B�r azt hiszem mer�ben igazad van.
Kegyetlen.
-Nos, ha nem eml�kezn�l, h�t felfriss�tem az elm�d: Felaj�nlhatod nekem a tested. Jobban mondva, ezt m�r megtetted kor�bban, csak nem eml�kszel r�, �s �gy sajnos nem teljes a szerz�d�s. Ha nem adsz konkr�t v�laszt hamarosan elt�n�k innen. Azt pedig, szerintem te sem akarhatod.
M�r hogy ne akarn�m?
-Mert ugye akkor, ennek mind v�ge szakad. Mindennek. Rem�lem felfogtad.
-Ami azt jelenti hogy... A sz�vem hevesen zakatolt, nagyon rem�nykedtem benne hogy nem egy �s ugyanarra gondolunk.
-De bizony �m! Ha �n elt�n�k innen, akkor sz�pen bel�led is kisz�ll minden �leter�, �s lassan, nagyon lassan ism�t �t�lheted azt, amit azon az �jszak�n. Azon a v�res �jszak�n. M�r az el�bb is r�dt�rt nem?
R�m�lten hallgattam v�gig amit ez a sz�rnyeteg egyre halkabban �s h�tborzongat�bban a f�lembe suttogott.
-Szenvedni fogsz.
A sz�j�n gonosz vigyor jelent meg, �gy gondolam hogy �lvezi ezt az eg�szet, �s rettent�en megijedtem. A h�tamban mintha sz�z meg sz�z apr� t�, majd �les kard sz�ntan� v�gig a csontjaimatt. Szinte m�r l�ttam lelki szemeim el�tt ahogy kibuggyan a v�r a b�r�m �s az �lek tal�lkoz�si pontjain�l, majd patakk�nt csordog�l v�gig a h�tamon.
-�s mi t�rt�nik ha �n ebbe beleegyezem?
-Hhhm, no l�ssuk csak. A j� h�r az, hogy mind a ketten itt maradunk. -A sz�ja ism�t mosolyra �llt, azt hiszem tudta hogy sz�momra ez nem felt�tlen�l j� h�r.- Az is j� h�r, hogy csek�ly r� az es�ly hogy ezek ut�n b�rki, -itt egy r�vidke sz�netet tartott- vagy b�rmi elpuszt�thatna. Mert ugyeb�r, d�mon vagyok.
D�mon. Ahogy ezt a sz�t meghallottam akaratlanul is k�nynezni kezdtem. Magamban m�r sokszor haszn�ltam ezt a sz�t a l�ny megnevez�s�re. Gyakran mondj�k azt is hogy d�monian/�rd�gien gonosz, �r�lt d�mon, a l�nyeg az hogy ez semmik�ppen sem jelentett j�t. Az �n eszm�im szerint a 'd�mon' egyenl� volt a legborzaszt�bb rosszal, a v�gs� pusztul�ssal, a szenved�ssel �s k�rhozattal.
Nem tetszettek neki a gondolataim. Arca elkomorult, ez�ttal tal�n t�nyleg megfordult a fej�ben hogy sz�tt�tja a sz�j�t �s �zesen megt�p�zza az arcomat.
F�l�llt.
-Ha �n elnyerem a testedet, az azt jelentihogy te elnyered az er�m. Ami annyit tesz, hogy te akkor h�vhatsz amikor akarsz, �s �n seg�tek neked. Ha vesz�ly fenyeget, megv�delek, �gy ahogy eddig is, �r�kre elt�ntetem a vesz�ly forr�s�t. Ez�ltal term�szetesen n�vekedni fog az er�m, �s a hatalmam. De mint azt mondottam, ez egy egyszer� szimbi�zis. A dolog k�t oldal�. �n is akkor haszn�lhatlak t�ged, amikor csak akarom(b�r ez sajnos egyel�re m�g nem megoldhat�)
Sajnos. Ez az egy sz�cska megmutatta hogy val�j�ban t�nyleg nem lehet m�s, csak egy sz�rnyeteg.
-�s ez tudod mit jelent? -K�zel hajolt hozz�m, a szemeimbe n�zett, m�lyen belef�rta mag�t a lelkembe.

-Egyet a m�sz�rl�ssal.