Mag�nyosan bolyongtam a elhagyatott erd� s�t�t lombjai k�z�tt. Mintha egy k�l�n bolyg�ra cs�ppentem volna. A f�k leveleir�l egyszerre z�dult le �s �rt f�ldet ezernyi es�csepp.

Tal�n csak egy t�voli hang sz�lalt fel, �s h�vott mag�hoz ezen a b�nattal teli d�lut�non, s amint kil�ptem a p�f�kel� gy�rak kapuj�n, k�r�l�lelt a s�t�ts�g. Tal�n csak ezek az ocsm�ny k�m�nyek tett�k t�nkre, szennyezt�k be az univerzumot k�nes f�stj�kkel, ahogy eszeveszett�l igyekezt�k m�rgezni az egykor m�g k�kl� eget. Romlott h�s �g� szaka csapta meg az orrom, �s �reztem ahogy az eg�sz testembe belebi mag�t, a hajsz�laimt�l kezdve b�r�m�n �t. Lassan engem is sz�rk�v� festett az undortkelt� t�j.

Az erd�ben mintha a r�mz�dul� es� lemosta volna az �sszes mocskot r�lam. F�lemeltem tekintetemet a s�t�tk�k �gboltra �s �lveztem ahogy arcomra hullik minden egyes tiszt�t� csepp.

***

Meghalni?..

-Csak egyszer�en, azt hiszem besokalltam.
-A r�m�lai miatt.
-Igen, azok miatt is.

A pszichol�gusom aj�nlott egy t�bort, ami kitiszt�tja az agyamat. Tal�n csak el akarja t�r�lni a fejemben l�v� gondolatokat. De persze mindenki tudja hogy ezeket nem lehet csak �gy elt�ntetni. Valami mindig maradni fog.

-�gy tal�n k�nnyebben megbirk�zik a gondjaival Richard.
-Nem hiszem hogy ez b�rmiben is seg�tene nekem.
-�n viszont �gy gondolom hogy igen, sz�val arra k�rem hogy l�togasson el a kurzusra, �s ismerkedjen meg azokkal akik hasonl� probl�m�kkal k�szk�dnek. Higyje el, seg�teni fog.
-A t�bbiekkel szenbeni egy�tt�rz�sem a null�n van.
-Itt nem a t�bbiekr�l van sz�, hanem mag�r�l Richard. Sz�ks�ge van erre ahhoz hogy meggy�gyuljon.
Nagyot s�hajtottam.- J�, ben�zek egy alkalomra.

�ngyilkos? Nem akartam �ngyilkos lenni. Ha meg akartam volna �lni magam, m�r halott lenn�k.