Nem mondom, hogy ne sírjatok, mert nem minden könny keserű 124.
Öt fánkkal ez előtt tele lettem de még mindig nem vagyok képes abbahagyni a zabálást. Ez egyszerűen isteni! Anya fánkot csinált ebédre. ami azt hiszem kicsit vicces mert elvileg a normális családokban -huh néha úgy beszélek a családomról mintha valami varázsló pereputtyról lenne szó, bár ki tudja :d- desszertként fogyasztják max. a fánkot, mi viszont szarunk az etiketre és ez a leves, a főfogás és a desszert egy az egyben! Bár amenyi készült belőle nem is igazán nagy csoda hogy ez így van..x)
Olyan furcsa, imádom az erkélyünkről megpillantható kilátást. Kicsit a gyűrűk urára emlékeztet. Ja amúgy nagy fanatikusa vagyok.. :)
A lényeg az hogy olyan különös érzés kerít magába, főleg ez idő tájt, 4 óra körül ha kinézek az ablakon, ráadásul a fák is kopaszon virítanak és a mögöttük sütkérező lemenő nap olyan melankólikus látványt nyújt, főleg hogy igazándiból csak asugarait látom, őtmagát nem. Olyan kopár és kietlen, érezni lehet a kinti hideget, ugyanakkor a közelgő nyarat is, ami fura mert nem a tavasznak kéne előbb érkeznie?
ÉS valahogy olyan érzés kerített magába, mintha valami nagyon fontos dolog történne, és valami borzasztó eseménynek lennék a részese, valami lesujtó, hatalmas tettnek, ami gőzöm sincs mi lehet, de épp olyan mint mikor Frodó nagy szemhez vezető út felé tekintget. Nem tudom hogy ezzel most pontosan el tudtam-e nektek magyarázni hogy mit is érzek valahányszor kibámulok ilyenkor az ablakon, de van egy olyan selytésem hogy egyáltalán nem, ami kár, de azt hiszem nem is töröm tovább magam rajta... Mindenesetre eléggé sozmorú, és mégis valahogy kellemes, szép. Imádom valahányszor látom ahogy lemegy a nap. :)
És rohadtul turistalátványosság és rohadtul be lehet menni és rohadtul el fogok jutni ide!!!
Végül Viki, csak neked csak most, egy kóreai csávesz búcsuzóul. :D
A szája elég nyomi lett, bocsi:/ Azt sehogy se sikerült kijavítani..xd
Amúgy most hogy feltöltöttem, esembeötlött egy újabb, rendkívüli ötlet, ami meglehet elég nagy hülyeség. Mostanában azon agyaltam hogy sohadtul nem fogom tudni megcsinálni ak épregényt, mert semmi öszöntzésem nincs rá, és túl nagym unka, és nics hozzá kedvem..xd Ezazz, gratula magamnak!! De persze folytatni fogm, már elkezdtem a 3. részt, de ilyenkor valamiért jólesik néha mással is foglalkozni, ami tökugyanaz, csak nem pont az a feladat vagy is ezt jól megmondtam. Szóval leheth ogy indítok egy szerepjátékot(bár ahányan olvassák ezt a blogot és ahányan jelentkeznének rá lehetho gy elég esélytelen..xd) na mindegy, és hogy ez miért erről a képről jutott eszembe? Nos először arra gondoltam, hogy ha tetszik, és szeretnéd akkor beleírom a történetbe kis kóreai csávónkat, de aztán rájöttmeh ogy mégis hogy a jó halálba kerülne képbe ez a csávó annál a romantikus sztorinál aminek csak 3 főszereplője van és még így is alig haladok vele.. ÉS akkor gondoltam hogy hümm, talán nem is lenne rossz ötlet ha egy szerepjátékot cisnálnék megk épregényben. Szóval kérem az ötleteket, javaslatokat, véleményt hogy tök őrült vagyok és azért ezt mégse kéne, vagy essek neki rögtön! :D
Utóirat: Krumpli, ha komolyan törölni merészeled a blogodat én falnak megyek de előtte megkereslek és én is töröllek téged ebből az életből!!!! ._. Mellesleg megnéztem a rajzocskáidat, és nagyon tetszettek, és a napló szerű blogodra is kíváncsi voltam csak telóról voltam és lusta ahhoz hogy ott pötyörésszek neked a gportalon, szóval komolyan mondom: NE MERD TÖRÖLNI!!
Ikina te meg gyere már föl végre skypera!!!!!>.<
|