Idézetek
Imádom Jeff Abottot
*Szerelmes beléd. Vagyis érez valamit irántad, amiről azt hiszi, hogy szerelem. A szenvedély, a harag, a vágyakozás és a tökéletes sutaság szerencsétlen keverékét.
*Furcsa, hogy egy gyermek mennyire felerősíti a késztetést, hogy jobb ember legyen valaki.
*A szeretet már nem szeretet, ha feltételekhez kötött.
*Ilyen lenne a paranoia? Bizonyosság, hogy mindenki az embert fixírozza, mindenki tudja, hogy kicsoda, mindenki utánanyúl, hogy megállítsa és a sötétbe rántsa? Féreg, ami belülről falja fel elevenen.
*Én is pont azt csináltam, amit te – mondta a lány. – Kisétáltam az életemből. Kívül helyeztem magam a világon.
*Tökélyre fejlesztettem már a magány művészetét.
*A kellett volnák egyenes úton vezetnek az őrületbe.
A kedvencemet sajnos nem találtam meg online, viszont fejbúl meg nem tudom, ha valaki olvassa a sokk c. kötetét, meg fogja találni amikor eljut odáig hogy a volt FBI ügynökünk meglátogatja a kislányát. A lány le akarja tépni az arcát, és nagyon jól és pszichopata módon van megfogalmazva(szerintem) csak elfelejtettem kiírni, szóvall, nagyon örülnék ha valaki elküldené.... :/