Csak bámultam a kék eget és azon gondolkodtam hogy nem jut eszembe semmi. Veletek nem volt még ilyen? Egy időben annyit prögtött az agyatok hogy aztán elfáradt és leállt. Semmire nem tudok gondolni. Pedig még ha szeretnék is, egyszerűen nem megy. Mintha lusta lenne az agyam megerőltetni magát hogy felidézzen némi emléket, és az alapján heves társalgásba kezdjek önmagammal. Néha jó magaddal megvitatni a dolgokat, még ha egyszerű bolondságnak is hangzik. Hogy mi lett volna ha..

..ha kimondod az első szavakat amik eszedbe jutnak, ha megteszed azt amit amúgy nem tennél, nem számolva a következményekkel.

Talán mind ez nem is lenne olyan nehéz, és nem csak a fejemben történne meg, ha nem érdekelne hogy mit gondolnak rólam mások...