Kedves I! (Hu de fura így kezdeni egy bejegyzést:D)

Úgy tűnik hogy ilyen bénának születtünk, azt hiszem nem lesz belőlem üzletember, de azért remélem hogy a pénzemet meg fogom kapni.

Értelmes cselekvést meg ne várj olyantól aki alapjáraton nem normális. Ezt most ne vedd magadra, én is tudom magamról hogy nem vagyok normális, és azt hiszem ezzel te is tisztában vagy :D Szerintem ez így a helyes, fura is lenne ha nem lennénk furák. A kukoricát pedig ülés helyett főzd meg és zabálj! A főtt kukorica Isten egyik legnagyobb áldása! Legalább is az én szívemet nagyon ápolja. ^^

A nagyid parilevesénél nagyon remélem hogy kisül valami rosszabb, legalább olvashatom az élménybeszámolódat róla :D

Fiúk, mindig többet akarnak a kelleténél, akitől meg te akarsz valami komolyabbat azt meg nem érdekled. Ez általában így szokott menni..xd De nyugi, nekem is van olyan ismerősöm akit nagyon bírok és ő is engem, de valahogy mindig úgyj ön ki hogy visszagondolok arra ahogyan beszéltem vele és elég bunkó voltam még ha csak poénnak vesszük is. Nem szándékosan, de az összes bókolásával együtt elküldtem a p*csába.. xd Néha nagyon szörnyű tudok lenni.

A füzetdíszítés. Igen, nos bevallom én mindig is utáltam ezt a részét a sulira való felkészülésnek, meg úgy az egészet mivel ebből is csak egy újabb veszekedés jött ki hogy miért úgy csinálom ahogy miértl ett olyan ronda, miért olyan csicsás, írjam újra le a nevemet mert tök rondal ett és kb minden alkalommal megőrültem mert mindig beleszóltak és anya kikapta a kezemből a cuccokat hogy én ehhez nem értek elkezdte csinálni aztán mikor befejezte azon nyafogott hogy miért ő csinál mindent?..Hu ezzel most elég rosszul festettem le, édesanyám igazából nem ilyen nyafogós csak vannak rosszabb napjai és ezek a könyvborítósak valahogy átlagosan mindig ezekre a 'rossz napokra' estek.. :")

Ma már mondjuk én is szeretem kipingálni a füzeteimet de hamar beleunok, és lusta vagyok elmenni az üzletbe papírt venni hozzá, így csak az itthoni anyagokból választom ki a szépeket és amit úgy érzem muszály bekötnöm azt azzal bekötöm. Nagyon szpek lesznek és egyediek. :) Ajánlom neked is hogy próbáld ki.

A mondo con igaz hogy nem sikerült, de azért ha van kedved még a nyaáron összedobhatunk valahogy egy találkát. Nem tudom hogy és nem tudom hova tudnál bejönni ahova én is eltalálok meg te is, majd valahogy megoldjuk. De persze csak akkor ha te is benne vagy.

Ja és olvastam a blogod, szerintem nagyon király hogy az anyukád egyszerre a barátnőd is, én mindig ilyen szülőt akartam, akivel csak úgy ellógsz, dumálgatsz és tudsz vele úgy viselkedni mintha legjobb pajtik lennétek. Az unokanővéremék is ilyen kapcsolatban állnak az anyjukkal, és nagyon jó elnézni őket hogy milyen lazák. Nálunk sajnos amióta az eszemet tudom ez mindig nagyon kényes téma volt, és mindig megkaptam hogy ne bánjak úgy velük mint a barátaimmal, haverjaimmal, mert nem azok!

Ha egyszer lesz egy lányom biztos hogy a legjobb barátnőm leszek. Olyan ez mint az unokanővérek kapcsolata. Szerintem... Nagyon ritkán találkoztok de mindent megosztotok egymással. :)

Az előző bejegyzésed meg csak annyit fűznék hozzá hogy örülök hogy jól érzed magad, még ha csak így alkalmanként is amikor smemi okod nincs rá. Velem előfordult már, és akkor voltam a legboldogabb és egyben a legszomorúbb is. De persze olyan is van amikor az ember csak egyszerűen jól érzi magát, és úgy gondolja hogy ez egy csodás nap kezdete és mosolyogva megy mindenhova az utcán.

Én eled ellentétben mostanában egyre elkeseredettebbnek érzem magam, annak ellenéreh ogy kedves ismerősök vesznek körbe, és hamarosan találkozom H-val és L-lel is, akit már 3 éve nem láttam ugye. Csináltam neki ékszereket, majd lefotózom és felrakom holnap a képeket. azt hiszem eléggé meg lesz elégedve, még ha picik is.

ost készülök megnézni a cherrybomb c. filmet, ami azt hiszem eléggé le fog hangolni és már attól el vagyok szomorodva hogy rá gondolok, de szeretem az ilyen filmeket. Bár sokan írták hogy nem lett valami nagy szám, de az ilyen kommentekre nem nagyon adok mert általában eltérő a véleményünk.

Természetesen ismét belekezdtem egy történetbe, nem is értem magamat, teljesen zakkant vagoyk. Egyet megunok, félbehagoym és aztán jön egy másik. Lehet hogy ez azért is van mert javul az írásom, és más a szerkezete a fogalmazás, meg minden így aztán nem igen tudom folytatni az előzőt. No mindegy.

KATT A TARTALOMÉRT!

KATT AZ ELSŐ RÉSZÉRT(NEM BEFEJEZETT)!